Október 2.
A reggelt ismét kedvenc madarainkkal kezdtük, pontosan 5.30-kor. Persze ilyenkor amint kilépünk, eltűnnek, így a reggeli WC-menet után visszaaludtunk.
Mivel ma hivatalosan a kettes számú tevékenység következett volna, vagyis rádióműsor készítés, de senki semmit nem mondott erről, Gaetan még mindig nem tért vissza, az itteniek mit sem tudnak erről, csakúgy, mint mi sem, így némi várakozás után elindultunk egy újabb felfedező sétára egy Ambahyvaly nevű kis faluba Danival, egy helyi fiatallal, aki a mellettünk lévő házban lakik. Az uticél közel volt, de a tengertől a szárazföld felé vettük az irányt, ahol még Befasy-nál is kisebb, szegényebb és melegebb falu fogadott bennünket.
A sétából hazatérve Marko úgy döntött, túl hosszú a haja, így Vezo-hoz méltóan 
levágatja. Persze Dani kitűnő fodrásznak is bizonyult, nemcsak idegenvezetésben jeleskedik. (Egyébként a minap jelezte Marko-nak, hogy Vaza feleséget keres…ajjaj!)
Szóval a remek fodrász csak azt az apróságot nem értette meg, hogy a kb. 1-2 cm hosszú haj nem egyenlő a nullával. Így Marko gyakorlatilag kopasz lett, bár hozzáteszem, nem járt rosszul. Hátul azért egy farkincát meghagytunk a vicc kedvéért, így befonva tökéletes Tong Po hasonmás lett. Persze ezt is a gyerekek találták ki – túl sok karatés filmet néznek a falu egyetlen generátorával hajtott Tv-jén. Szerintem az összes verekedős filmet ismerik – legalábbis a Jet Li-s mozdulatoknak itt minden fiú mestere.
A szél egész nap erős maradt a tegnapi szélvihar után, így minden különösebb kinti tevékenység kilőve. Szóval eléggé ráérősen telnek itt a napok. Nem mintha ezt nagyon bánnám :)
